A legolcsóbb házi vakustúdió

Tippek egyszerű, olcsó házi vakustúdió összeállításához, rendszervakuval.
Dékán István

---

A fényképezőgépekhez készített kisvakukból, más néven a rendszervakukból műtermi vakustúdiót is kialakíthatunk. Ez nagyon sokféle lehet. Készíthetünk olcsó, egyszerű összeállítást, és felépíthetünk összetett, professzionális jellegű stúdiót. Ez főként attól függ, hogy mire szeretnénk használni a felszerelést, de természetesen pénztárca kérdése is. Ebben a cikkben a legegyszerűbb, legolcsóbb lehetőségeket mutatom be. Ezek is alkalmasak alapvilágítások kialakítására portréfotóhoz, tárgyfotóhoz. Szó lesz egy-, és két fényforrást használó változatról.

Villanók
Természetesen itt is a fényforrások jelentik az összeállítás alapját. Előnyös, ha ezek rendszervakuk, azaz szinkronizálás és vezérlés szempontjából együttműködnek a fényképezőgéppel. De ez nem feltétlenül lényeges. Sok esetben a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb megoldás a villanók manuális üzemmódja. Ebben az esetben a villanás fényének erősségét kézzel állítjuk be. A munka közben ezt semmi nem befolyásolja, nem változtatja meg. A manuális üzemmódhoz nem szükséges rendszervaku. Sokszor, régebbi típusú villanók is megfelelnek ehhez. A lényeg, hogy lehessen szabályozni kézzel a teljesítményt. Az ilyen készülékek a használt eszközök piacán nagyon olcsón beszerezhetők.
Fontosabb szempont a villanó teljesítménye, azaz a kulcsszáma. Itt ismét az a fő kérdés, hogy mire használjuk a felszerelést. Közelre, tárgyak fotózásához megfelel a kisebb teljesítmény, portrézáshoz, már nagyobb fényerő szükséges. Nagyobb távolságból, vagy szabadban, a meglévő fény mellé erős vakuk kellenek. Az a tapasztalatom, hogy a 40-46 kulcsszám mindenképpen indokolt. Erősnek itt a 60-as értéket tekinthetjük.

Szinkronizálás
Az első gyakorlati kérdés, hogy miképpen szinkronizáljuk a villanót. Ha a gépünkhöz való rendszervakunk van, akkor külön segédeszköz nélkül is megoldott a szinkron. Az eszközökbe épített szinkronizálási lehetőség infravörös fényimpulzust használ. Ehhez általában az szükséges, hogy a vakun  lévő érzékelő a fényképezőgép felé forduljon, és akadálytalan legyen a rálátás. Hatótávolsága nagyjából 8-10 méter. Kint a szabadban, erős fényben, vagy nagyobb távolságra ez a módszer nem mindig működik megbízhatóan.

Ha az a célunk, hogy minden helyzetben, nagyobb, 25-30 méter távolságból is megbízhatóan el tudjuk villantani a vakut, akkor inkább rádiós távkioldót használjunk. Ez mindig egy adóból és egy vagy több vevő egységből áll. Az adót be lehet csúsztatni a gép vakupapucsába, vagy szinkronzsinórral össze lehet kötni a géppel. A vevőegységen el lehet helyezni a villanót. Ez az eszköz az exponálással szinkronban elvillantja a vakut. A fényenergia TTL vezérléséről csak a drágább változatok gondoskodnak. Ezt azonban most figyelmen kívül hagyjuk, mert ebben az írásban az egyszerűbb, olcsóbb megoldásokkal foglalkozunk. A vevőegységet általában úgy alakítják ki, hogy az alsó része vakupapucsba is becsúsztatható, de állványmenet is van rajta. Így ezt el lehet helyezni különböző kialakítású állványfejeken is.
Vannak olyan rádiós kioldó készletek, amelyekben az egy adóegység mellett két vagy több vevő is van. Ha több villanóval dolgozunk, akkor ilyenre van szükségünk. (Itt említem meg, hogy léteznek rendszervakuk beépített rádióvevővel is.)

A teljesség kedvéért megemlítem még a fotócellás vakukioldót is. Ezt a többvillanós üzemmódnál lehet használni a második vaku szinkronizálásához. Ez az áramforrást nem igénylő eszköz az egyik vaku fényének hatására elvillantja a hozzá csatlakoztatott másikat. Belső térben jól használható.

Az alapeszközök
Minden stúdióvilágítás lényege, hogy a fényforrást a géptől függetlenül, szabadon, akárhová el lehessen helyezni. Ezért a lámpa-, vagy vakuállvány alaptartozék. Ez lehet viszonylag kicsi, könnyű. A megvásárlásánál csak arra kell figyelni, hogy megfelelő magasságúra ki lehessen húzni. Az állványt egy állványfejjel is ki kell egészíteni. Ez egy olyan mechanikus eszköz, amelyen el lehet helyezni a villanót. Az állványfej billenthető, így a vakut be lehet állítani különböző helyzetekbe. Lehetőség szerint olyan állványfejet válasszunk, amelyre a derítőernyő is rögzíthető. Erre egy luk szolgál, amibe az ernyő nyelét be lehet dugni és rögzíteni. Ezek után már csak megfelelő ernyőt kell választanunk.

Derítőernyők
Minthogy ezzel a kisméretű és nem túl erős fényforrással viszonylag közelről (1-1,5 méter) világítunk, általában nem szükséges nagy méretű ernyő. Persze aki lágyabb fényt szeretne, az használhat nagyobb stúdióernyőket is. Ideálisak a 80-100 cm átmérőjű változatok. Választhatunk ezüst, arany, fehér visszaverő vagy áteresztő ernyőt is. Ezeknek más jellegű a fényük, ezért az ernyő kiválasztása ízlés kérdése.

Az ezüst vagy arany felületek viszonylag kemény, karakteres fényt adnak, a fehér lágyabbat, az áteresztő pedig még lágyabbat. Ha pénztárcánk megengedi, többféle ernyőt is beszerezhetünk. Ezzel tudjuk variálni a fények jellegét.
Vannak többfunkciós ernyők is, ezek gazdaságos megoldást jelentenek. Az egyik ilyen lehetőség, hogy az ernyő huzatának megfordításával válthatjuk az ezüst vagy az arany felületet. A másik megoldás, hogy az áteresztő fóliára egy fehér külső köpenyt helyezhetünk. Ezzel az áteresztő ernyő reflexernyővé alakítható.

Derítőlapok
Ha összeraktuk az állvány, állványfej, rádiókioldó, villanó és ernyő együttesét, akkor van egy fényforrásunk a házistúdióhoz. Ez már így is többféleképpen használható, több variációra ad lehetőséget, mint a gépen elhelyezett villanó. Ez után, már valóban kis fejlesztéssel jelentősen bővíthetjük lehetőségeinket. Ha már van egy elsődleges fényforrásunk, akkor néhány derítőlappal kiegészítve sokféle fényhatást létrehozhatunk.

A derítőfelületek funkciója, hogy visszaverjék az elsődleges fényforrás fényét a motívum árnyékos részeire. Ezeket másodlagos fényforrásoknak is hívjuk. Önmaguk nem bocsátanak ki fényt, de a fotótéma szempontjából mégis fényforrásként viselkednek. Alaphelyzetben háromféle derítőfelületet szoktunk használni. Ezek fehér, ezüst és arany felületűek. A fehér lágy karakterű, de viszonylag kevés fényt ver vissza. Az ezüst fényvisszaverése erősebb, de némileg keményebb fénykaraktert hoz létre. Az arany felület erős fényvisszaverésű, és a fény színét is sárgásra változtatja. Ez portré-, vagy divatfotónál előnyös lehet. Sokan kedvelik az úgynevezett naparany derítőlapot. Ez kombinálja az ezüst és arany felületet, így meleg fényhatása van, de nem annyira sárga, mint a teljesen aranynak.

Fehér derítőt házilag is készíthetünk kartonból vagy más fehér felületből. Érdemes azonban beszerezni valamelyik „öt az egyben” rendszerű gyári derítőlapot. Ezek praktikusak, sokoldalúak, könnyen szállíthatóak és többféle méretben, kedvező áron kaphatóak. Az ilyen eszközöknek négyféle felülete van. Fehér, ezüst, arany (vagy naparany) és fekete. Ezen kívül a külső rész eltávolításával egy fényáteresztő, diffúz felületet is használhatunk. A fekete felület nem fényvisszaverő, hanem ellenkezőleg, fényelnyelő. Ezt a kontrasztos világítások előállításánál, az árnyékos részekre jutó spontán fények árnyékolására szoktuk használni. Olyan méretű derítőlapot kell választani, amilyenre szükségünk van, a nagyobb nem praktikus. Portrékészítéshez ideálisak a 70-80 cm átmérőjű, kör alakú derítők. Egész alakos fotóhoz a nagyobb, ovális alakúak.

A derítőlap elhelyezéséhez is szükségünk van egy állványra, és egy vagy két csipeszre. A legolcsóbb csipeszek a barkácsboltokban kapható enyvezőcsipeszek. A fotós stúdiókellékeket árusító helyeken beszerezhetünk erősebb, tartósabb csipeszeket is. Ezek drágábbak, de sokoldalúbbak.

Egyvillanós összeállítás

A legolcsóbbnak tekinthető, egy villanós házistúdió tehát a villanón kívül a következőből áll:

lámpaállvány 2 db (5500 Ft)	11 000 ft
állványfej 1 db	3000 Ft
rádiós kioldó szett 1 db	10 000 Ft
reflexernyő 1db	4000 Ft
derítőlap 1 db	3000 Ft
csipesz 1 db	2000 Ft
Összesen	35 000 Ft

Kétvillanós stúdió
Lényegesen komolyabbá tehetjük minisúdiónkat egy második vakuval. Ez is lehet egy viszonylag egyszerű készülék, lényeg, hogy lehessen manuális üzemmódban használni, és a teljesítményét lehessen szabályozni. Állvány és állványfej valamint fényformáló (ernyő) ehhez is szükséges.

Két kis villanó fényformálókkal és egy derítőernyővel már nagyon sok, és szép világítási variációra ad lehetőséget. Ez így már egy olyan összeállítás, amit profik is gyakran használnak a műtermen kívüli munkáknál. Ezzel egyrészt megszabadulunk a nehéz és nagyméretű műtermi vakuberendezés cipelésétől, másrész nem vagyunk a helyszínen a villamos hálózatra szorulva.

Kétvakus ministúdió eszközei és árai (a vakuk nélkül):

lámpaállvány 3 db	17 000 ft
állványfej 2 db	6000 Ft
rádiós kioldószett 1 db	10 000 Ft
fotocellás kioldó 1 db	3000 Ft
reflexernyő 2db	8000 Ft
derítőlap 1 db	3000 Ft
csipesz 1 db	2000 Ft
Összesen	49 000 Ft