-
Leckék 14
-
Legfontosabb alapfogalmak 07 percModul1.1
-
Az ISO érzékenység 06 percModul1.2
-
Zárszerkezet, szinkronidő 03 percModul1.3
-
Záridők a gyakorlatban 05 percModul1.4
-
Expozíciós módok 07 percModul1.5
-
Fénymérési módok 30 percModul1.6
-
Objektívek – alapok 08 percModul1.7
-
Objektívek a gyakorlatban 1. 05 percModul1.8
-
Objektívek a gyakorlatban 2. 05 percModul1.9
-
Élesség, életlenség 04 percModul1.10
-
Autofókusz módok 04 percModul1.11
-
Az autofókusz gondjai 30 percModul1.12
-
Színek a fotózásban 06 percModul1.13
-
A fehéregyensúly 06 percModul1.14
-
Az ISO érzékenység
MI az ISO érzékenység? Mikor melyik értéket célszerű használni? Mi a képzaj és hogyan csökkenthetjük?
Összefoglaló jegyzet
Az ISO érzékenységet alapvetően a helyszín fényviszonyaihoz állítjuk be. Ettől függ, hogy egy adott fényben milyen rekesznyílás és záridő kombinációkat lehet használni.
Erős fénynél jellemzően alacsony értéket használunk. Az ISO érzékenység szabványos alapértékei: ISO 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400, 12 800. Vannak kisebb, és nagyobb értékek is.
Gyenge fényben magasabb értékek a megfelelőek.
A magasabb ISO értéket a gyakorlatban indokolhatja:
– gyenge fény,
– gyorsan mozgó téma,
– hosszú gyújtótávolságú objektív,
– szűk rekesznyílás.
Néhány jellemző helyzet: Napsütés, erős fény: ISO 100. Árnyék, derült idő: ISO 200 félhomály,, világos belső tér, erős teleobjektív, sportfotó: ISO 400, Közepes világosságú belső tér: ISO 800, városban éjszakai külső: ISO 1600. Nagyon sötét hely: ISO 3200.
Az ISO érzékenység növelésével megnőhet a képzaj. Ezért nem érdemes magasabb érzékenységet használni, mint amilyen szükséges.